Ez van...

Megint egy évvel többet koptattuk a földfelszínt...Elmúlt ez az év is és anélkül múlt el,h.bármi komoly említésre méltó is történt volna az életemben.És töröm a buksim,mint mókus a mogyorót,h.ez most jó vagy rossz.Nem könnyű kérdés ez.Egy biztos-a rendőrön kívül-mindannyian megint öregebbek lettünk egy évvel.És azért az se semmi.Én pl.konkrét érzem,h.öregszem,hát mostanában egyre gyakrabban mondogatom a bezzegazénidőmben-szöveget,akár valami vénasszony,meg idézem a reklámszöveget,miszerint:a régi jó dolgokól nem maradt semmi.(Nagy sóhaj!) Abból is észrevehető,h.öregszik az ember,h.egyre több a gondja.Mondjuk az némiképp vígasztal,h.akinek nincsenek gondjai az már nem is él.Öregszem,biztos jelei vannak:-nem makacskodom már,együtt forgok a Földdel, -az ismerőseim házasodnak,meg válnak,nem összejönnek meg szakítanak,-már nem döglenek meg a cserepes virágaim.De azért nem reménytelen a helyzet,mert még mindig inkább fekszem hajnalban,mint kelek,bagoly-típus vagyok,tény.Ahogy az is:"A fiatalság olyan hiba,mely napról napra kevesbedik."/Csiky Gergely/Már azt is tudom,h.a lét határozza meg a tudatod.Ha megiszod a lét,a tudatod elszáll.Na,erről jut eszembe,Szilveszter van ma,vagyis buli jövő ilyenkorig!amolyan -IHB(gyengébbek kedvéért:IvósHányósBelefekvős),ahogy illik,-sarokbaállós,de csak azért,mert ott 90 fok van,ugye meg kapaszkodni is lehet,-nemtomhollevős,me nem is az ilyenkor a lényeg-valahogymajdcsakhazakeveredős-taxibarókázós-cuccelhagyós-filmszakadásos.Ilyenkor party van mindenütt és afterparty meg afterafterparty,ahol tökmindegy,h.a nyomodba lépnek vagy a lépedbe nyomnak.Szilveszter van,na:jólbepezsgőzős-poharatösszetörvekoccintós,virslizabálós-okádós-éjfélkor bujjjjékotüvöltős,összecsókolózós.Régóta tudjuk,kenyér és cirkusz,az kell,kérem a népnek. Hát,így és ekképpen.

Túléltünk megint egy évet,és az sose kis dolog.365 napot kibírtunk,a maival együtt 366-t,mert ez,ugye szökőév is volt ráadásul.Háromszázhatvanhatszor vétkeztünk legalább,apróbbakat és hatalmasakat,ki-ki saját belátása szerint,mert azt mindenki saját maga választja meg,milyen úton kíván a pokolra jutni,mindegyikünknek elidegeníthetetlen joga van saját józan és kevésbé józan eszecskéjéhez.Háromszázhatvanötször virradt ránk egy újabb,reményekkel,kételyekkel,bűnökkel és bűnhődésekkel teli nap.És ez mit jelent?Na,mit?December 31-e van,Szilveszter,a 2008.esztendő utolsó napja.

Kívánok mindenkinek szeretetben és egészségben gazdag,vidám és boldog új évet!Bort,búzát,békességet,sötétségben fényességet,szívből jövő melegséget!Új esztendő újat hozzon,régi jótól meg ne fosszon!Ki barát volt,az maradjon,ki elindult,az haladjon!

Azt hiszem,egész jól néztem tegnap ki,meg egész jól is éreztem magam,csak sajna senki se vette észre rajtam kívül.Vagy csupán nem a megfelelő emberekkel találkoztam(?)főként értve ezt a másik nem képviselőire,akik még tudják ezt díjazni.Általában azt mondják a gazemberek,h.kedves,aranyos,helyes csaj vagyok,mi több,izgalmas nő!Illetve ez így nem igaz,mert nem is így mondják ezek,nem fogalmaznak ilyen frappánsan,nem is használnak ilyen szavakat,de a lényeg azért mégis ez,ezeket mondják rám,rólam,csupa ilyen pozitív jelzőt,főleg azok,akiknek elképzelésük volna velem és akiket én ismerek,azok mind olyanok,akiknek aztán volna,elképzelésük...Néha hajlandó vagyok hinni a bókoknak,de tudom,h.hazudnak ezek a bitangok,tudom,abból,h.mozog a szájuk,mert a férfiak mind egyformák,csak a csomagolás más,h.azért valahogy mégis meg lehessen őket különböztetni,csak azt mondják,amit szerintük hallani szeretnék,meg olyanok,mint a politikusok,egyetlen ígéretük sem hihető.                  Én meg néha szinte gyűlölöm magma azért a buta romantikáért,aminek a rabja vagyok,h.azt képzelem megváltozhat minden,szebbé,és az élet voltaképpen mégis gyönyörűszép,mert én annak látom./Hrabal után szabadon./ Közben meg nincs biztos pont meg semmi igazi szépség már ebben az értékrend nélküli káoszban,ami mostanság a világ.Bennem meg mindenféle vad érzelmek csapkodnak.Hát,nincs tökéletes eszem.Csak tudnám,ezt minek definiálják?Itt ülök hajnalban és álmodozom,h....tisztáratökhülyeség!Ki kell kerülni az ilyet,még idejében,mielőtt túlságosan belebonyolódna az ember,nem szabad belelovallni magunkat mindenféle esztelenségekbe!Én meg itt ábrándozom,idealizálok,illúziókba ringatom magam és csak későn veszem észre,h.rossz az egész,talán az én felfogásommal,az én érték-és normarendszeremmel van probléma,a z én készülékemben a hiba,mit lehet azt tudni,talán le kéne vetnem,vedlenem a régi,rossz beidegződéseket,szembenézni,feldolgozni,eltitkolni,vállalni,lezárni,levonni a kellő konzekvenciát,nem hagyni magam kikészíteni,hát nem vagyok én marhabőr!Bárcsak...Bárcsak mi?Jó hülye vagyok.Na,teljesen elkódorgott most valamerre az eszecském.Ideje lenne elindulni megkeresni!Csak a fejemet nem elveszíteni,mert az pótolhatatlan egy alkatrész.Vagy záros határidőn belül elveszíteni mégis,mert igencsak túlterhelés van most benne...Ó,az őrangyalom legyen velem!Ő tudja,hogyan vigyázzon rám.(Remélem!)

Az őrangyalom

Egyszer volt,hol nem volt,talán igaz se volt,volt egyszer nekem egy legjobb barátnőm...

Azért ő,mert különbet nem találtam.Energikus,nyüzsgő nőszemély,pörgős,bulizós amolyan igazi mai csaj,aki a 21.századra született.(Én nem tudom,melyik századra születtem...)Szeszélyes,szélsőséges szenvedélyekre hajlamos teremtés,erős érzelmi hullámzásokkal.Egész színpadias jellem,sokszor túlreagálta a szitut.Nagy mesélő.Elég forrófejű,türelmetlen,olyan,aki csak megy a maga konok feje után,akkor is,ha neki a falnak-utóvégre is Kos!                                              Sokban hasonlított is hozzám,de azért mégis egészen más lélek volt,mint én.Ugyanazokat akartuk és ugyanazokat nem akartuk.Ahogy igaz barátokhoz illik megosztottuk bajainkat,örömeinket,nem volt köztünk tabutéma,se titok...

Aztán megváltozott...valami.Ő is,én is...meglehet.Nem tudnám megmondani ma sem.Azt kezdtem érezni,már csak meghallgatja,amit beszélek,de nem hallja meg igazán,nem ad már a véleményemre,mi több!Fütyül rá,nem fogadja meg a tanácsaimat,oda se hallgat,meg se hallja egyáltalán,ha olyat mondok,amit nem akar hallani-nem úgy még régebben.Ezek a beszélgetések már nem arégi,a megszokott kedves,kávézós-teázós-cigizős traccspartik voltak,már pusztán csak a női szolidaritást hivatottak megerősíteni.Már szinte nyűgnek éreztem a jelenlétem.És jó ideje már egyáltalán nem is vagyok jelen a mindennapjaiban,az életében,egyáltalán,ahogy ő sem az enyémben.Van egy mondás,miszerint:"Míg van posta,és nem vágják el a telefonvonalakat,míg van mondanivalónk,s amíg minden szorongásunkat és örömünket meg akarjuk osztani egymással,addig barátok maradunk."Na,lássuk,szép sorjában:posta és telefon van.Eszerint mondanivalónk nincs már egymásnak,se megosztanivalónk.Ez pedig azt jelenti,ebből egyenesen az következik,h.mi már nem vagyunk barátok.De mik vagyunk akkor?Pusztán ismerősök nem,hisz ez azért annál több.Bajtársak sem,hisz más-más bajaink vannak már.Vetélytársak,sose voltunk.A szomorú,h.semmilyen társak nem vagyunk mi már.És nem tudom,h.leszünk,lehetünk-e még valaha...

"A barát az az ember,aki ismer,mégis szeret"-ez is tény. Talán sosem ismertük egymást jól,igazán.

Egyszer volt egy barátnőm,elvitték talán a földönkívüliek,vagy nem tudom,eltűnt,talán sosem volt,csak én képzeltem...

(Azért kérem,kedves UFO-k,hozzák vissza nekem azt az én régi legjobb barátnőmet!)