Csak addig voltam érdekes
amíg csillogó szemű
ártatlan kislányként hallgattam a mesét
és voltam néma cinkos
csak addig
amíg nem volt saját véleményem
amíg nem feleseltem
nem lázadoztam
nem rajongtam
csak addig
amíg mindig szófogadó voltam
megértő és empatikus
és megtanultam azt akarni ami volt
mert soha nem az volt amit akartam
csak addig
amíg elvégeztem szépen a munkát
legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint
szememet nyitva tartva de a számat befogva
annyit kimondva csak amit hallani akartak
csak addig
amíg nem kerestem logikát
vagy bárminek az értelmét
amíg nem zavartam vizet
miközben a víz már rég zavaros volt
csak addig
amíg rózsaszín vattacukorfelhőkön lebegtem
édes kedves kisangyalkaként
és annyit adtam amennyit kértek
nem amennyit megérdemeltek
csak addig
amíg összeszájfényeztem az inggallérokat
mindig főztem friss kávét és teát
megrendeltem a vacsorát
és össze lehetett puszilgatni
csak addig
amíg jókislány voltam
jóbarát jómunkás jónő
amíg nem volt velem semmi probléma
amíg én oldottam meg mások problémáit
csak addig
Csak addig- Závada Péter után szabadon
2024.07.10. 22:02 :: AKIREW
Szólj hozzá!
Nehéz napok
2024.01.21. 12:29 :: AKIREW
Itthon vagyok.
Minden a helyén.
Ma nagytakarítottam, rend van.
Látszólag minden rendben,
valójában semmi sincs a helyén.
Itt megállt az idő,
és rohannak a napok.
Nehezek,
egyre nehezebb.
Ma is harcoltam a világgal,
az Istennel, az Ördöggel,
önmagammal
s számtalanszor vesztettem.
Túl vagyok mindenen
(nem biztos, hogy újra kezdeném).
Folyton eszembe jut minden,
folyton a hiányokat kutatom,
örök, válaszok nélküli
kérdések kattognak a fejemben.
Siratom a régi, szép időket
( ha ugyan voltak olyanok valaha),
rettegek a jövőtől.
Nem vagyok jól,
nem vagyok jó.
Nehéz jónak maradni ennyi nehéz nap után.
Szilágyi Szabolcs Nehéz nap c. verse után szabadon
Szólj hozzá!
Persze dehogy persze
2024.01.21. 12:26 :: AKIREW
Belátom most már persze
ilyen az élet persze
majd lesz sokkal jobb is persze
elkúrtuk kabbe persze
nem mondtam semmit dehogy
káromkodni én dehogy
elhatárolódom persze
ismertek rég jól persze
forradalmár én dehogy
liberalizmus dehogy
beállok a sorba persze
szolidaritás persze
lázadó lennék dehogy
ironizálni dehogy
keresztény értékrend persze
csakis előre persze
politizálnék dehogy
kussolok inkább nehogy
egy kibaszott kurva percre
elfogyjon ez a sok persze.
Szólj hozzá!
Van
2024.01.14. 16:24 :: AKIREW
Van a város szélén egy épület,
van ott sok emelet,
sok ablak, sok ágy,
véres valóság,
törések és fájdalmak,
és sok szépség
mindennapi, apró csodák,
és úgy ahogy mindenki teszi a dolgát.
Én már nem vagyok ott, én itt ülök,
és arra gondolok, hogy
elhelyezhetetlen vagyok a képben, noha emlék.
Van benne hajnali ébredés, éjjeli kávé,
terasz, kilátással az otthonomra,
és sokféle kilátás az Életre,
van benne szike– éles, mint néhány kimondott szó.
Kivágom vele a rossz emlékeket, mint az elhalt sebszéleket.
Bár még mindig nem értek semmit.
Egyébként hova lett?
De azóta megtanultam, mi az igazi trauma.
Messzire hajítom,
nézek utána, ahogy zuhan,
és szeretem, imádom örökké.
Simon Márton Az illat, amikor szénnel fűtenek c.verse után szabadon
Szólj hozzá!
Ősz
2024.01.13. 19:20 :: AKIREW
Nem az évszak, a hajam,
napról- napra fehérebb.
Várom, mikor veszi észre,
mikor jegyzi meg,
mikor kérdez rá,
mikor kritizálja,
mikor látja meg
valaki, bárki,
a szomszéd, a postás,
a pénztáros, a patikus,
a háziorvos, a neurológus,
a logopédus, a fodrász,
egy régi osztálytárs,
egy volt munkatárs,
egy ismerős, egy barát,
egy rokon,
mikor beszél róla valaki,
mióta, miért ilyen,
a genetika vagy a gondok okozzák,
miért nem festetem már,
zavar vagy elfogadtam,
csúnya öregasszonyos,
vagy határozottan jól áll,
ilyen marad- e már.
Mert ugye ami belül van,
azt nehezebb észrevenni,
arról nem is tud senki,
az nem látszik, az nem számít,
de ez látszik, mégse látja senki
vagy úgy tesz, mintha észre sem venné,
nem tud, nem mer, nem akar kritizálni,
kérdésekkel zavarni,
miért is tenné, segíteni úgysem tud,
meg amúgy sem sokat számít,
nem olyan nagy dolog,
ez nem is fáj,
hisz ez csak egy haj.
Szólj hozzá!
Egér
2022.10.11. 17:19 :: AKIREW
Apró teste törékeny
jelentéktelen
szürke folt a világban
megsebezhető
egy buta macskakölyök
is veszélyes rá
eljátszadozik vele
lehet felfalja
de talán csak megrágja
aztán kiköpi
pont ahogy a kegyetlen
sors játszik velem
jelentéktelen
megsebzett szürkeséggel
Szólj hozzá!
Error
2020.08.24. 19:15 :: AKIREW
Szólj hozzá!
Hogylétemről
2020.08.23. 16:35 :: AKIREW
Hogy vagyok?
Hogyne lennék!
Kösz, jól, tökjól!
Tényleg! Élek,
mint hal a vízben,
mint marci hevesen,
szabadon, mint a madár,
mint a szombat,
mint szappanozni.
Megvagyok,
vagyis meg leszek,
remélek,
várok, várom a…
Neeem! nem a nagy Őt,
csak a végzetet.
Ja, hogy az ugyanaz? Lehet.
Semmi bajom, komolyan.
Mint egy álom, pont olyan.
Édes, szép az élet,
semmitől se félek!
Úgy vagyok, hogy sehogyse vagyok.
Kissé nyomorultul.
Kábé, mint akit agyonütöttek,
aztán ledarálták rútúl,
aztán lehúzták a klotyón.
Rossz a gyomrom folyton,
és fáj a derekam, a fejem,
a szívem, a mindenem,
halni készülök percenként,
mintha várna a nemlét,
a torkom száraz,
mintha homokkal lenne teli,
és sósat kell nyelni,
folyamatosan bőghetnékem van,
egy alapos sírás kellene talán.
Szóval neked kicsöngettek, kisanyám!
Persze lehet, hogy csak tavaszi fáradtság.
Ja, meg őszi, meg téli,
meg mittoménmi.
Totálmegmakkanás.
Kikészülés, mi más?
Tisztadepi, szinteöngyi.
Hát, mingyá kivetem magam az ablakon.
Jól érzem magam, tényleg, nagyon!
Nyugi, még vannak terveim,
a jövőre nagy ötleteim.
Például, lelépni innen.
Honnan? Hova?
Esetleg kútba ugrani!
Vagy valahova.
Csak hol találok vajon kutat?
Talál, aki sokat keres, kutat!
Egy balta kéne. Durva!
Embert faragni magamból újra!
Szóval, köszi a kérdést, vagyok,
jól, rosszul, sehogy, nagyon.
Szólj hozzá!
Mese se
2020.07.28. 18:02 :: AKIREW
semmi régi, szép kincs
se vigasz, se remény
se nagy főnyeremény
se sárga gyalogút
se fény, se alagút
se fele királyság
se három kívánság
se a hős, se a nős
se gyenge, se erős
se a jó, se a rossz
se vip, se fapadosse a fent, se a lentse kint, se idebent se forró, se langyosse csendes, se hangosse hosszú, se rövidse alig, se tövigse végleg lezárvase totál kitárvase veled, se velem
se örök szerelem
se most, se semmikor
se arany ifjúkor
se kár, se kárhozat
se bűn, se áldozat
se semmi malacság
se szólásszabadság
se bú, se vigasság
se magyar igazság
se szíved, se szavad
se boldog pillanat
se híre, hamva se
se puszi, se mese...
Erdős Virág Nincs meséje után szabadon.
Szólj hozzá!
Hogy engem...
2020.07.23. 19:54 :: AKIREW
Hogy engem megláss, legyél álmodó, félig ébren
Hogy engem ismerj, nézz a szemembe csendben, mélyen
Hogy engem megérts, merülj le lelkem tengerébe
Hogy engem megkapj, legyél vad őrületre éhes
Hogy engem szeress, legyél őszinteségre képes
Hogy engem megtarts, szegezz a szíved közepébe!
Lesznai Anna Egyszerű dala, és Lackfi János átirata után
Szólj hozzá!
Curriculum vitae
2020.06.01. 13:51 :: AKIREW
Születtem.
Vártak, szerettek,
féltettek, neveltek.
Tanítottak, tanultam.
Felnőttem. (?)
Van végzettségem,
iskolából közép-, életből alapfokú.
Idegen nyelven nem beszélek, csak értek.
Tudok elsősegélyt nyújtani,
nyolc napon túl gyógyuló (lelki)traumát okozni és szerezni,
jó tanácsot adni,
rosszat megfogadni,
csúnyán káromkodni,
túl sokat gondolkodni.
Néha magamtól, magamról tanulni,
amikor nem vagyok magam,
konok lenni,
"ha bántanak vélt igazamban."
Sok rosszat el tudok képzelni rólam,
de hiába.
Naponta képes vagyok
csalódni a világba'.
Érzékeny vagyok, olyannyira,
hogy néha magamat is megbántom,
gyakran a fától az erdőt nem látom.
Őszintének tartom magam,
ezért bevallom, nem mindig vagyok teljesen őszinte,
mert nem mindig engedik meg azt a körülmények,
meg a körülöttünk élők.
Már örülök, hogy nem kapok meg mindent, amit akarok
(Ugyan hová is tenném?)
és mindenkit, akit akarok.
(Nem bírnék el annyi csalódást én.)
Engem könnyű felismerni,
mert mindig velem vagyok.
Ajánlom magamat!
Jobbat nem tudok...
Szólj hozzá!
Holnaptól
2020.05.26. 14:55 :: AKIREW
Szólj hozzá!
Simon Márton után szabadon
2020.05.22. 01:00 :: AKIREW
én mostanában érzem, hogy már eljött,
már itt van az az idő, amikor semmit, ami történt
nem tudok csak úgy összeszámolni,
és szétúsznak az éjszakák, meg a hajnalok,
és az ég az nem kék, csak fekete mindig,
és csak azt lehet nézni, a sötétet,
és csönd, és álillúziók, és gép a fej,
és csak fekszem, mint egy telefonfülke kirúgott ablaka,
és hiába van vagy 1000 könyvem, nem segít,
és mint egy eltévedt búvár, lelkesen süllyedek,
és a mélyben semmi szép nincs,
és közben megpróbálom elhinni,
aztán megpróbálom nem hinni el,
és nem viccelek, mert nincs mivel,
és rossz a szívem, ahogy a gyomrom is,
és minden bizonytalan, mint egy tenyérbe írt szó,
és mint egy törés, várom, hogy emlék legyen,
és mint egy lekopott klaviatúrán, nem tudom, mi lesz,
és sötétítőn fák árnyéka lebeg és el vagyok veszve,
és nincs ugyan kiragasztva az ágyam fölé,
de nagy kedvencem a Hemingway idézet,
miszerint választás kérdése:
vagy boldog lehet valaki, vagy intelligens,
és mostanában én se alszom túl sokat,
csak plankingelek a durva sötétben,
meg a világosban is két ébrenlét között,
és leginkább én is olyan vagyok,
mint egy koffeinnel mozgásra kényszerített holttest,
és úgy érzem, hogy a szívem helyén egy gömbhal van,
és valami szorongás nekem is percenként
hatvanszor súg a fülembe mindenféle hülyeséget,
és semmi olyat nem keresek, ami létezik,
és az jut eszembe, hogy ha az vagy, amit megeszel
akkor nem vagyok túl sok mostanában,
és hogy Borges írta egy versében:
"Vagyok, aki túlélte azt a gyávát és ostobát, ki voltam."
ez nyilván rám is jövő időben lehet csak igaz:
leszek, aki túléli azt a gyávát és ostobát, aki vagyok.
Szólj hozzá!
O-ó
2020.05.21. 15:46 :: AKIREW
Vagyok egyszerre szép, csúf, rossz, jó,
vagyok több mint egyszer lázadó,
vagyok szél és függöny változó,
vagyok változatlan álmodó,
vagyok ostobán okoskodó,
vagyok buta, bolond, bámuló,
vagyok néhanapján gyilkos szó,
vagyok penge élén táncoló,
vagyok szemöldököt ráncoló,
vagyok világra csodálkozó,
vagyok csodát, múltat gyászoló,
vagyok puszit, pacsit számoló,
vagyok álomért fellángoló,
vagyok boldog önfeláldozó,
vagyok egyszer- egyszer tiltott jó,
vagyok néha ó, néha o-ó.
Szólj hozzá!
Fénykép
2020.05.15. 02:20 :: AKIREW
Az nem csak egy fényképaz a Múltamikor naiv voltam boldog és szép Az nem csak egy fényképaz maga a Boldogsága babaillatú béke szigetén Az nem csak egy fényképaz az a Tavaszamikor éjjel is ragyogott minden Az nem csak egy fényképaz a Barátságvagy amit annak hittem Az nem csak egy fényképaz örök Emlékaz Ő telefonjával készült Az nem csak egy fényképaz egy Álomami mára elévült Az nem csak egy fényképaz a Múlt a Boldogság az a Tavasza Barátság örök Emlék Álomaz én csodavilágom
Szólj hozzá!
Életfélelem
2020.04.17. 20:54 :: AKIREW
A patkányoktól félek.
Az árulóktól is.
Félek a hazugságoktól,
s mindentől, ami hamis.
A háborútól nagyon félek.
A magánytól is egy kicsit.
Félek a sötétségtől.
És a denevérektől is.
Félek a magasságtól,
az ismeretlentől, az ónos esőtől,
a bizonytalantól, a veszélyektől,
a naponta reám lesőktől.
Néha önmagamtól is félek.
Néha másoktól is félek.
Az élettől is gyakran félek.
A haláltól nem félek.
Mert aki a haláltól fél,
az életből semmit nem ért.
Szólj hozzá!
Tavaszi kép a boldog múltból
2020.03.17. 09:09 :: AKIREW
...emlékszem még minden megvolt
nyugalom és béke
Carpe diem varázslat fény
csoda minden téren
nem volt semmi különös az
egészben de mégis
megszédültél egy picit és
szédült lettem én is
szeszélyes tavaszi napfény
tündökölt a jégen
s láthatatlan kézzel rajzolt
szívecskék az égen
láttam fentről magunkat két
pasztell folt a tájban
két mosolygó boldog arc
vad tavaszi lázban
minden megvolt még hibátlan
illatosan szépen
mégis valószerűtlenül, mint egy
Monet képen...
Erdős Virág Téli tájkép korcsolyázókkal c. verse nyomán.
A festményen Claude Monet gyönyörű kertje a normandiai Givernyben.
Szólj hozzá!
Évösszegző
2019.12.30. 16:51 :: AKIREW
Nem állítom, hogy szent voltam idén,
voltak apróbb kisiklásaim, ez a tény,
egyszer-kétszer behisztiztem,
a munkahelyemen többször is,
néhányszor voltam még depis,
de a pillanatokban boldog is,
a kor szellemének megfelelő mértékben voltam
erkölcsös, önző és hamis,
voltam angyal helyett ördögi.
Szólj hozzá!
Beszélgessünk!
2019.10.30. 18:57 :: AKIREW
Én gyűlölöm a felszínes dumálgatásokat,
Én a lényegről szeretnék beszélgetni sokat:
az életről, a halálról, érzésekről,
csalódásokról, tévedésekről,
igazságokról, hazugságokról,
félelmekről és bizonytalanságokról,
arról, hogy kit mi s miért tart ébren éjszaka,
arról, hogy kinek melyik a kedvenc évszaka,
arról, hogy ki milyen szokásokat utál,
arról, ki, mikor, hogyan futott ki után,
arról, hogy kinek melyik a kedvenc virága,
arról, kinek mitől boldogabb a világa,
arról, hogy kinek milyen a zenei ízlése,
arról, hogy kinek, miért, ki a kedvenc színésze,
arról, hogy ki hogyan szereti a kávét,
arról, ki irigyelte néha a másét,
arról, ki mi akart lenni gyerekkorában,
arról, hogy ki hisz a mindennapi csodákban,
s arról, hogy én ezekről miért is írok,
mostanában mennyit nevetek és sírok.
Szólj hozzá!
Az én szeptember tizenegyedikém
2019.09.11. 15:01 :: AKIREW
Ez nem is igazi vers
ez csak tétova gondolatok láncolata
képtelen vagyok szavakba önteni
úgy, hogy megértse bárki
valahogy összeomlott minden
és úgy maradt
nem értettem semmit
csak bambán bámultam a falat
odakint ősz, és sosem volt tavasz
állítólag még dolgozom
nem érzékelem az időt
csak a múltról gondolkozom
nem emlékszem hogyan kerültem haza
nem volt többé senkinek igaza
úgy feküdtem a kádban, mint egy vízihulla
kinek az élete immár egy nagy áthúzott nulla...
Mindez történt anno...
egy péntek délutánon
szeptember tizenegyedike volt
akkor omlott össze a világom...
Miközben azt mantrázgattam, hogy minden rendben lesz
a szívem azt dobogta, hogy nem lesz, nem lesz, nem lesz...
Most csend van, csupa vád
színültig telesírt kád
gombóccá gyűrt papírzsebkendő-halom
krikszkrakszokkal telefirkált lapok
emlékekből rakott máglya
rajta égek megalázva
folyton arra kell gondolnom
hogy nem vagyok elég
és hogy az is bűnös
aki elveszi a másiktól a reményt
pedig őszintén hittem
hogy másképp is lehet
lassan elfogyok
mint a türelem
eltűnt az összes szín, minden kis csoda
nemhogy tavasz, de ősz sincs azóta
csak én őszülök egyre jobban
s a szívem is másképpen dobban
ebben az azóta roggyant idegállapotban...
Szólj hozzá!
Ami megnyugtat
2019.07.15. 21:33 :: AKIREW
Ha csak nem vagyok olyan ideges,
hogy az ablakot is kivágnám az ablakon,
akkor mindig megnyugtat
a tavasz ébredése és tündöklése
Freddie Mercury hangja
a kókusztejes kávé
József Attila és Petőfi költészete
az esték csendje
Johnny Depp bármelyik filmje
a krumplistészta tejfölös uborkasalátával
Munkácsy trilógiája
a gyöngyvirágillat
Mozart zenéje
a madárcsicsergés
Rejtő Jenő, Hrabal és Bödőcs Tibor humora
a levendulás habfürdő
Boris Vian és Dali szürreális életműve
a gyertyaláng bámulása
Ambrus Attila, alias a Viszkis "munkássága"
az élet csodája
és e lista folyamatosan bővül
Szólj hozzá!
Bödőcs Tibor Addig se iszik- könyvajánló
2019.06.30. 03:41 :: AKIREW
Humor és szépirodalom. Két kedvenc műfajom ötvözete ez a könyv.
A stand-uposként megismert Bödőcs Tibor, minden idők legviccesebb búcsúszentlászlóija, a kis Hofi, a XXI. század Karinthyje remekművet alkotott. Nagy írók- köztük nagy kedvenceim, úgy mint Hrabal, Rejtő, Orwell, Márquez, Örkény- életművét parodizálja úgy, hogy közben érezhetően nagyon tiszteli őket.
Három fejezetben ömlenek az irodalmi poénok.
Ritka kincs az ilyen intelligens humor, a minőségi szórakoztatás manapság.
Az én kedvenceim az írókat bemutató rövid, kis szösszenetek voltak, könnyezve nevettem az olyan jelzőkön, hogy Hrabal mosómedveszakértő és Pepinszókratész Platónja, Örkény a próza Pilinszkyje, Kosztolányi a Nyugat nevű Aranycsapat csatára, védője, masszőze, orvosa, kapusa és tündéri dílere, Hemingway a Hím, a Férfi, a Kan, kora gerappája és gangnam style- ja, Krúdy a tirpák Casanova, Proust a sütis, a meleg Krúdy, az emlékezés Messije, Márquez a kolumbiai tirpák Casanova, Nobel - díj pozitív.
Az egész könyv egy nagy jókedv- fröccs, melyet felhörpintve színesebbek és ízesebbek lesznek a szürke hétköznapok.
Mivel Ő a kedvenc stand- uposom, voltak elvárásaim, és aki engem ismer, pontosan tudja, hogy általában nem várok többet csak a maximumot, meg egy picit. És bevallom, meglepődtem, hogy ezúttal ezt megkaptam.
Dögölj meg, Tibike! Imádlak!
Mindenkinek ajánlom, aki picit is szereti a szépirodalmat, a humort, Bödőcs Tibort, és engem. Csak nem ajánlatos hajnal háromkor, éjszakás műszakban olvasni, mert az ember lánya félrenyeli és/ vagy a ruhájára köpi a tejeskávét, sem a buszon, mert biztosan idiótának tituláljak azt, aki magában, hangosan, könnyeit törölgetve röhög, sem az utcán, mert ott meg az a veszély fenyeget, hogy nekimész a villanyoszlopnak, miután megbotlottál egy ölebben, és átestél egy padon.
De amúgy mindenki olvassa el! Addig se iszik.
A fotót Bödőcs Tibor hivatalos oldaláról loptam.
Szólj hozzá!
A 22-es csapdája
2018.11.19. 16:45 :: AKIREW
A könyv alaptézise az, hogy a háború és bármi, aminek köze van hozzá, értelmetlen. Így tehát A 22-es csapdája című könyv is értelmetlen, hisz a háborúról szól. Ám mivel A 22-es csapdája megfogalmazza ezt az alaptézis, ezért a könyvnek van értelme. Ez az alaptézis kimondja, hogy a háború és bármi, aminek köze van hozzá, értelmetlen. Tehát A 22-es csapdája…
Zseniális!
Elmés, szórakoztató, szívfacsaró.
Oltári nagy baromság. Persze a jó értelemben!
Én nagyon szeretem az abszurd és nonszensz dolgokat, amelyekben semmi normális nincs. Ebben a történetben mindenki őrült, és a legnagyobb őrültség persze a háború, amit az ember valaha kitalált. És ettől az olvasó is kissé őrültté válik, és éppen ez benne a jó, ezért olyan emberi és szerethető.
Őszinte és hiteles, nem a dicsőséget keresi a katonalétben, hanem annak elborzasztó, embert próbáló mivoltát örökíti meg. A középpontban épp ezért az emberek állnak. Nem a harcok, a nagy hadműveletek vagy a pátoszos elképzelés arról, milyen hősnek lenni. Mindezt könnyed humorral teszi, azonban úgy, hogy az ne vonja el a figyelmet a legfőbb üzenetekről.
A legjobb pacifista szatíra, melynek olvasása közben az ember felváltva hahotázik és káromkodik.
Alapmű!
Mindenkinek ajánlom!
Kedvenc szereplőm Yossarian, aki egyszerű ember: utálja a halál gondolatát, szereti az életet és imádja a nőket. Legnagyobb ellensége Catchart ezredes, aki egyszerű katona: a legfőbb célja, hogy elnyerje felettesei megbecsülését, és tábornoki rangra emelkedjen. Ehhez a leghősiesebb utat választja, az osztagát minden adandó alkalommal önként jelentkezteti a bevetésekre, miközben a teljesítendő repülések számát is egyre csak emeli, így senki nem tud hazajutni a táborból. Yossariannak nemcsak az ezredes nagyravágyásával kell megküzdenie, hanem szinte mindenki más őrültségével is.
A szkeptikus Yossarian bajtársainál sokkal racionálisabban áll a háborúhoz, és csak túl akarja élni, míg számára az őt gyakorlatilag a halálba küldő saját felettesei ugyanúgy ellenségek, mint a németek, akikkel soha nem is találkozott. Ezért elkezdi keresni a kiutakat, megpróbál a frontvonalról menekülni, de fokozatosan rá kell eszmélnie, hogy a rendszer úgy van felépítve, hogy képtelenség szabadulni. Körülötte dúl a háború, a bajtársait és barátait elveszíti, miközben semmi nem utal arra, hogy a hadseregben bárki is józanul gondolkodna rajta kívül. Yossarian nem véletlenül a 20. századi világirodalom egyik legsikerültebb alakja: megfelelően összetett, ugyanakkor csupa olyan kérdést tesz fel, amelyek minden gondolkodó emberben fel kell, hogy merüljenek.
Példakép!
Imádom!
Szólj hozzá!
Gyakran ismételt kérdések
2018.11.13. 17:17 :: AKIREW
Mi leszel, ha nagy leszel?
Mondd, Te sose tervezel?
Ugye, jó tanuló vagy?
Rab leszel majd vagy szabad?
Totál elment az eszed?
Szerinted ez szerelem?
Hogy lettél ilyen bolond?
Nem elég így is a gond?
Mikor jön már a gyerek?
A világ most már kerek?
Koporsó vagy hamvasztás?
Pokol lesz vagy mennyország?
Szólj hozzá!
Egy rosszul sikerült randi emlékére
2018.10.09. 17:15 :: AKIREW
Van úgy, hogy rosszul sikerül egy randi,
vagyis, hogy nem sikerül, és nincs
kedved már a kávéra se maradni,
közös témátok sincs, de mégis
összeszeded magad, maradsz egy órát,
hallgatsz, de nem hallod, amit mond,
arra gondolsz, ez a cipő se jó rád,
töri a sarkad, így ma biztos
nem az érzésektől nem tudsz aludni,
szíveddel együtt szakad az eső,
csini ruha helyett kéne kapucni,
kalap, kabát, mert ez biztos nem Ő,
akire gondolsz és vágysz évek óta,
nincs más ötleted mint elszaladni,
tudod, másról szól régesrég a nóta,
van, hogy rosszul sikerül egy randi...
Szólj hozzá!
Önbizalmas
2018.09.20. 16:48 :: AKIREW
Én jó vagyok, de jó nagyon,
a szívem, lelkem kész vagyon,
csúcsszuper vagyok, tök menő,
vonzó, trendi, túl szexi nő,
cool, nagyszerű, full ragyogó...
És nem szalad velem a ló!
Én szép vagyok, de nagyon szép,
amennyire csak szeretnék,
egy oltári, micsoda nő,
ki szemet gyönyörködtető,
az én életem túl baró...
Sosem szalad velem a ló!
Pazar vagyok, ultrabrutál,
senki sem szid és nem utál,
mesés vagyok igazából,
senki sem bánt, nem is vádol,
csodás bennem minden atom...
Imádom a káprázatom!
Budai Zolka Önszinonimái után szabadon
Szólj hozzá!
Nemszeretem idő/szak
2018.09.04. 16:55 :: AKIREW
Szólj hozzá!
1984, avagy a Nagy Testvér mindent lát
2018.09.02. 13:27 :: AKIREW
"A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik."
Életem egyik legmeghatározóbb olvasmánya.
Szatirikus politikai regény és szerelmi történet, mely a legnagyobb, örökérvenyű életbölcsességeket fogalmazza meg.
Igaz, amikor először olvastam sokkolt. Attól rázott ki legjobban a hideg, hogy mennyire ráilleszthető a mai- az akkori, ergo kilencvenes évekbeli- társadalomra.
Orwell zsenialitása ebben rejlik, hogy 1948- ban tökéletesen sikerült bemutatnia azt a disztópikus világot, sosem látott közelségbe hozni egy totális diktatúrát, mint egy eltúlzott náci Németországot, sztálini Szovjetúniót, Pol Pot féle Kambodzsát, Kim Dzsongun Észak- Koreáját.
Kordokumentum. Félelmetesen visszataszító.
Az 1984- ben a világ állandó háborúban áll, senki nem szabad, és mindenki tudatlan kell legyen. George Orwell fizikai harcok helyett egy lélektani csatát mutat be, ahogy főszereplője küzd a hatalom és az elnyomás ellen.
Az 1984 egy bűnöző története. Mert Winston a Párt szemszögéből bűnös.
Ő a humanista eszmék utolsó képviselője, a magányos szabadságharcos, a nagy lázadó. Kedvenc regényhőseim egyike, mert rokon lélek, magam is ilyen vagyok.
A mű sok kérdést felvet. Számomra az egyik legnagyobb, hogy tudnék- e egy hasonló világban élni? És a válasz mindig ugyanaz: azonnal öngyilkos lennék, még mielőtt elvinne a Gondolatrendőrség.
Ja, és újbeszélül: duplapluszjó!
Ez ugyanis Óceánia hivatalos nyelve, mely egyre kevesebb szót tartalmaz. Pont, mint a mai internetszleng, lsd. Facebook Messenger, Twitter, Instagram...
Félelmetesen hasonlít napjaink valóságára.
Jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy Nagy Testvér mindig volt, van és lesz, és mindig szemmel tart.
Szólj hozzá!
Idegesítő
2018.08.25. 21:52 :: AKIREW
Ha jótanácsot sziszegnek, hogyha nem is kértem
Amikor nem állnak össze egésszé a részek
Ha valami logikátlan és kicsit sem értem
Amikor szívvel- lélekkel, de a világ részeg
Ha valakiért én mindent, és ő viszont semmit
Amikor a széllel szemben a bátor hős veszít
De a legidegesítőbb az, ha megkérdezik,
Pláne, ha közben nyugtatnak, hogy mi idegesít
Szólj hozzá!
Hőségriadó
2018.08.13. 18:11 :: AKIREW
Ránkszakadt a kánikula, 40 fok van árnyékban
Mindannyian kiégünk ebben a forró játékban
Hőgutától kerülgetve csak bambulunk szerteszét
A nap totál széjjelsüti minden ember ép eszét
Olvadozik már a tükör, lefolyik a vakolat
Tűzben égve kívánjuk most, ó, a téli fagyokat
De jó lenne hógolyózás közben picit fázni
Vagy legalább álló nap a zuhany alatt ázni
Engem napok óta csak a hűtőszekrény érdekel
Bepakolnám oda magam, de sajnos nem férek el
Hihetetlen időjárás naphosszat a téma
Holtbiztosra vesszük, hogy mind szénné égünk még ma
Globális felmelegedés okozza, de nyugi
Néhány röpke évezred és hozzászokunk, tuti
Szólj hozzá!
Színek újra
2018.08.12. 19:43 :: AKIREW
Mostanában újra vannak színek.
A reggel például tejfehér.
Aztán ébredeznek, sorra,
szivárvány a világ.
Kávé- és dohánybarna illatok,
napsárga, ragyogó ötletek,
málna, eperfagyi,
babarózsaszín, ölelést idéző,
egy égszínkék szempár,
lila ködfátyolfelhő,
izzó vörös, szívdobogtató érzés,
aranyló narancs,
mentazöld nyugalom,
egyre kevesebb ólomsúlyú szürke,
és sötét és fekete nincs is talán...
Szólj hozzá!
Őrangyal
2018.07.04. 17:22 :: AKIREW
Amikor pocsék napod van,
gondolj az őrangyalodra!
Ő az, ki megtart erősen,
mindöröktől ismerősen.
Rosszal, gonoszsággal megküzd,
ott él Benned, Veled együtt,
felragyog a mosolyodban,
minden pillanatban ott van.
Legyőzi a sötétséget,
mindörökké kísér Téged,
óvó szárnya alatt minden
mi kizökkent, helyrebillen.
Összekötve lentet fenttel,
beburkolva fénnyel, csenddel.
Bevonva napod arannyal,
vigyáz Rád mindig az angyal.
Szabó T. Anna Fényben c.verse után szabadon
Szólj hozzá!
Tavaszi szél
2018.05.03. 22:00 :: AKIREW
Álmok, csodák, varázslatok között
a szívem ünneplőbe öltözött,
mikor a bolondos tavaszi szél,
ki fütyörészve titkokat mesél,
megszédítve virágot, fát, bokort,
szívemből sok érzést előkotort:
vágyat, hitet, reményt egész kazalt,
és szép, szerelmes verseket szavalt,
s én éledő élettől terhesen
vele repültem engedelmesen,
a világ ragyogott, megért, betelt,
a fellegekbe, majd mennybe emelt
az a reményt fújó tavaszi szél,
ki az életről kacagva beszél.
G. Ferenczy Hanna : Június c. versének áirata
Szólj hozzá!
Mi szép?
2018.04.17. 17:10 :: AKIREW
"Szép az, ami érdek nélkül tetszik."
Például az egész Élet. Egy kis
pillangó szárnyalása. És ahogy
zord tél után a Tavasz felragyog.
A Remény. Az Igazság. A Tudás.
Néha harc helyett a csendes bukás.
A kisgyermek őszinte mosolya.
Régi képeken az ecset nyoma.
Egy kedves bók. Egy boldog pillanat.
A Zene. A Vers. "Mikroszkóp alatt
a lélek." Rajongó szemek színe.
Felhők közül a Földre nézni le.
Minden nyugodt vasárnap délután.
Bolond gondolat, amikor bután
Csodára várunk. Álom. Vágy. Mindaz,
'mibe a Szerelem beleringat.
A szivárvány. A csillagos égkék.
Ami érdek nélkül tetszik az szép.
A kezdő sor Immanuel Kant gondolata.
A második idézet Szabó Lőrinc Mi még? c. művéből való.
És köszönet Simon Mártonnak az Arról, hogy mi jó c. versért.
Szólj hozzá!
Nagycsütörtökön
2018.03.29. 18:44 :: AKIREW
A virrasztás nehéz éjszakáján,
miközben lelkünk sötét és törött
mind félünk a keserű pohártól
és látjuk vesztünk több lator között.
Világmegváltásra felkészülve
néha megmossuk mások lábait,
mégis reményvesztve emésztjük meg a
vacsora utolsó maradványait.
Arcunkon csattan sok áruló csókja,
örökös bűnben álmodik a város,
nyomor és szeretet, ma alszik minden
mester, tanítvány, károsult és káros.
Szólj hozzá!
Boldogságom kék madara
2018.03.18. 10:22 :: AKIREW
Szivárványból volt a híd,
"azon álltam egy kicsit.
Egyszerre a híd alatt
megláttam egy madarat."
A csodára vártam én -
ez csoda volt, álomszép.
Egy pillanatnyi boldogság.
S elrepült a kis, kék madár.
Repült, szárnyalt egyre messzebb.
Állj meg, állj, te vagy a legszebb!
- ezt kívántam szemlehúnyva,
s hogy még egyszer lássam újra!
Nemes Nagy Ágnes Fekete hattyú c. verse után szabadon
Szólj hozzá!
Miért vagyok oda a VISZKISért?
2018.02.19. 16:54 :: AKIREW
Hogy miért vagyok oda Ambrus Attiláért?
Mert kétségkívül odavagyok, ez nem vitás. Köztudott tény. Már „fénykorában” is odavoltam érte.
Szóval, miért is?
A legelső, amiért totál odavoltam a csavaros észjárása, amivel túljárt a rendőrök eszén hat(!) éven keresztül, végigkísérve a kamaszkoromat.
A titokzatos, akkor még teljesen ismeretlen, arc nélküli férfiról az derült ki, hogy szenvedélyesen szereti az életet, és úgy száguld végig rajta, hogy tesz rá, milyen bonyolult is az, irigylésre méltóan könnyelműen kezeli a világot, kizárólag a pillanatnak él. Irigylésre és csodálatra méltóan. És mindez az én tökéletes ellentétem. Talán épp emiatt vonzott annyira, minden ellenére, miközben törvénytisztelő, szende jókislányként magamat sem értettem, hogy tetszhet nekem egy ilyen rosszfiú, egy igazi bűnöző.
Aztán eljött a pillanat- kristálytisztán emlékszem rá- amikor először megláttam a tévében a Viszkis rabló néven elhíresült Ambrus Attilát, és azt a bizonyos tekintetet, amiben a pokol tüze égett, ami mondhatatlanul és megmagyarázhatatlanul elvarázsolt, amibe nem tanácsos túl sokáig belenézni, mert könnyen elveszítheti az ember lánya a maradék kis józan eszecskéjét, ha egyéb más veszítenivalója nem is volna éppen. Ezt, persze akkor- közel húsz évvel fiatalabban -még nem tudtam, csak azt éreztem, hogy ha csak rápillantok arra a bankrablóra, akkor egyáltalán nem az jut az eszembe, hogy bankrabló, hanem csupa egyéb dolog, és nem rossz dolgok… már, ha egyáltalán az eszembe jut olyankor bármi is.
Ő lett az én élő legendám. A romantikus Erdélyből származó, vagány, félárva gyerek, aki ráadásul csupa izom sportoló- jéghokis, ami aztán tőlem a legtávolabb álló sportok egyike, mert azon túl, hogy nagyon durvának találom, a jeget minden formájában utálom-de az erő mellett nála ész is van.Aki hatalmas igazságérzettel rendelkező, lázadó alkat. Na, ez az, amiben rokon lelkek vagyunk.
Odavagyok Ambrus Attiláért, igen. Oké, tudom, hogy mit tett. Mit is? A közutálatnak „örvendő” bankoktól vitte el a lóvét, azoktól, akik akkor és azóta is annak többszörösét nyúzzák le az emberekről, legalizált keretek között. Igaz, hogy volt fegyvere, de sosem ölt. Hol van Ő a mai, közpénzt lenyúló fehérgalléros bűnözőktől, akik fölött senki nem mond ítéletet, mi több, ők mondják meg a frankót a bársonyszékükben trónolva?
Igen, odavagyok a Viszkisért, mert Ő a bizonyíték arra, hogy ki lehet bírni ép ésszel annyi évet a rácsok mögött, hogy van remény a tékozló fiú megtérésére, hogy igenis lehet néha a kutyából is szalonna, hogy érdemes hinni a bűnbocsánatban, a vezeklésben, s hogy mindig van mód újrakezdeni.
Az hogy példakép lett nem az Ő hibája, hanem a koré, a rendszeré, amiben mindannyian élünk. Az meg, hogy én odavagyok érte, csak az enyém.
Szólj hozzá!
Az igazi nővérke
2018.02.19. 14:42 :: AKIREW
Az igazi nővérke érti a dolgát,
nem vágyik uralkodni, de meg se hajol,
nem játssza a mártírt, a hőst, se a szolgát,
az emberi testet-lelket ismeri jól.
Az igazi nővérke nagyot sose lódít,
képes hallgatni és megérti a csendet,
az igazat mondja, nem csak a valódit,
tiszteli a tisztát, szereti a rendet,
egy pillantásból tudja, mennyi az annyi,
rutinos, de sohasem automatikus,
az elvárásoktól csak néha akad ki,
de akkor se mondja soha, hogy: "Wazze, kuss!"
Műszakonként megváltja való világát,
közben semmiért egészen hajtja magát,
s átkozza gyakran isteni hivatását,
mikor úgy kezelik, mint egy automatát.
Az igazi nővérkének nincs műkörme,
valódi mindene: a szemében a fény,
csalódott mosolya, és az örömkönnye,
lámpa van kezében, s szíve legközepén.
Az igazi nővérkének van tartása,
nem bálvány, egyedül csak önmaga szobra,
a tükörben is őszinte a képmása,
és tudja, amit tud, de nem veri dobra.
S mikor áll körülötte az éjjeli bál,
akkor is józan, sosem pocsolyarészeg,
pontosan látja, mi lehet, kell, mi muszáj,
igy állnak körülötte össze a részek.
Nem könnyű manapság igazinak lenni,
nővérkének meg kifejezetten nehéz...
Ami fontos, az szerintem kábé ennyi,
hogy megmaradjon az igazi emberség.
A Verslavina költeményeiből lopott szavakkal ♡
Szólj hozzá!
A túl szép szépfiúk
2018.02.01. 18:34 :: AKIREW
Vannak azok a túl szép szépfiúk,
akik engem hidegen hagynak,
úgy vagyok velük, ahogy Petőfi
a Kárpátok fenyvesekkel vadregényes tájával,
csak csodálni vagyok képes, szeretni nem,
totális szépség, de nuku érték,
izmos kockahas, üres fej, ahogy a régi dalban szól,
például az is, akit tegnap láttam,
a vonásait mintha kiemelt odafigyeléssel
rajzolták volna meg tökéletesre,
az alakja, mint egy görög istené,
az is biztos, hogy kihaénnem alak,
akkora arccal, hogy fél óráig borotválkozik,
ráadásul ez még jómódú ficsúr is,
látszólag fél pár cipője többet ér,
mint az én egész nyomorult kis életem,
hát, egy ilyen pasi minden nő álma,
mégis tőlük kell leginkább óvakodni,
egy ilyennnek én aztán egyáltalán
nem illenék bele a csodálatos életébe,
nem vagyok egy plázacica, tuningmaca, bűbájbarbi,
aki az ő elvárásainak megfelel, amilyet ő akar,
mi több, tuti, van is egy ilyen nője, hozzá illő,
talán több is, jut minden ujjára, minden alkalomra,
ilyen, mint én nem fér bele az elképzeléseibe se,
más nemzedékből, más társadalmi rétegből,
más miliőből való, totálmásból, mint én,
mások az álmaink, az igényeink,
más a múltunk, a jelenünk,
más az elképzelésünk a jövőnkről,
az ellentétek vonzása az csak egy ócska közhely,
meglátni és lemondani róla egy pillanat műve volt,
az ilyen túl szép szépfiúk
engem amúgy is hidegen hagynak,
nem is emlékszem pontosan, hogy történt,
egyszer csak ott volt és rám mosolygott,
nagy ég, észrevette, hogy én is a világon vagyok,
lopva a hátam mögé is pillantottam,
biztos van ott valaki, akinek az a mosoly szól,
de nem volt ott senki, ezt nem is értettem,
a szeme égszínkék volt, az ajka rózsaszirom,
akár egy idealizált festmény,
vagy egy szirupos lányregény alakja,
elkaptam róla a tekintetemet,
még mielőtt feltűnne neki hogy bámulom,
aztán mire óvatosan visszalestem rá,
már unott képpel nyomkodta a telefonját,
rám, felém már nem is nézett,
ugyan, hogy is képzelem, nem is kívánhatom,
hogy egy ilyen túl szép szépfiú
egymás után kétszer is rám nézzen,
pláne hogy mosolyogjon, na, még mit nem,
különben is, mondom még egyszer, hogy
egyáltalan nem az esetem a Bel Ami,
nekem Dorian Gray sem tetszik, kicsit sem,
engem az ilyen túl szép szépfiúk
teljesen hidegen hagynak,
igazán nincs bennük semmi vonzó.
És valahogy mégis melegem lett, vagy mi,
hiába, na, furcsán tavaszias ez az idei tél.
p.s.: Nem Jude Law volt, csak nem találtam ennél "kifejezőbb" képet.
Szólj hozzá!
Sziddhárta- Hermann Hesse hindu regéje
2018.01.14. 14:55 :: AKIREW
Nem regény, nem filozófia, és nem hitvallás. Filozófiai hitvallás regénybe öntve.Talán.
A könyv olvasása közben az ember légzése lelassul, egy másik, nyugodtabb világba csöppen, és ez a világ nem más, mint az olvasó saját lelkivilága. Azt hiszem erre a nyugalomra nagyon nagy szüksége van a mai embernek, ahogy az önismeretre is, amit bizony, ahogy Sziddhárta történetéből is megtudhatunk, csak sok, nagyon sok tapasztalás útján nyerünk. Csak a hibák elkövetése után tudjuk valóban átérezni mit jelent a bűn, tudni róla nem elég, és csak a bűnök elkövetése után vagyunk képesek igazán jól cselekedni.
Hesse annyira őszintén ír a lelki változásokról, fejlődésekről, hogy az ember észre se veszi, hogy mennyi mindent tanul tőle, miközben olvas.
Én is, mint sokan mások, azt hittem, hogy ez Buddha története regényesítve, aztán már rögtön az elején rájön az ember, hogy ez valójában Hesse isten- és igazság keresésének története. Nagyon szépen beleépíti a buddhista tanok fontosabb gondolatait a mesébe, mégis eltér tőlük, emberivé, „használhatóvá” fogalmazza át.
Tetszik, ahogy Sziddhárta elfordul a tanítóktól annak érdekében, hogy ne váljon szűklátóvá, hogy saját maga tapasztalja meg a saját életét, és ezekből merítkezve alakítsa ki világszemléletét, saját bölcsességére ébredve.
Jó könyv, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, aki szereti a mesét és a szépirodalmat, érdekli a buddhizmus, és a lélekvándorlás, szereti, vagy épp gyűlöli az embereket, a természetet, a világot.
És közben a folyó nevet rajtunk, mélyről jövő teli szájjal. Rajtunk földi halandókon akik a nagy keresésben, elfelejtünk találni, szeretni, remélni és élni, elfogadva amit a karma ránk mér. Lesz még pár körünk itt a földön, amíg megtanuljuk mi is az igazán fontos, abban biztos vagyok, hogy nem a pénz, a hírnév és a hatalom. A megértés, barátság, könyörületesség előre visz az úton, még menni kell, de egyszer talán a folyó se rajtam fog röhögni, ha nem most, talán majd egyszer egy másik életben...
Szólj hozzá!
Voltam idén is...
2017.12.22. 19:44 :: AKIREW
Voltam idén is szép, csúf, rossz, jó
voltam több mint egyszer lázadó
voltam szél és függöny, változó
voltam változatlan álmodó
voltam néhanapján gyilkos szó
voltam penge élén táncoló
voltam szemöldököt ráncoló
voltam világra csodálkozó
voltam csodát, múltat gyászoló
voltam puszit, pacsit számoló
voltam álomért fellángoló
voltam boldog önfeláldozó
voltam egyszer- egyszer tiltott jó
voltam idén is ápoló, o-ó...
Szólj hozzá!
Ilyenkor decemberben
2017.12.13. 17:26 :: AKIREW
A december egy nagy szeretetmámor,
ilyenkor minden csupa varázslat, fényesség meg álom,
ha szerencsések vagyunk, leesik a hó, és mindent tisztára mos,
elfedi a fehér lepel az egész évi szennyet, bánatot,
decemberben senki sem szomorú,
elvonul fejünk fölül minden felhő s ború,
ilyenkor az ember meglátogat minden rokont,
azt is, akire a nyáron megharagudott,
öleléseket és puszikat kap és osztogat,
eszik töltött káposztát és bejglit sokat,
decemberben szeretjük még a kollégákat is,
ilyenkor elhisszük,hogy senki és semmi nem hamis,
prémiumokat is adnak, megdicsér a főnök,
angyalkákká változnak a hétköznapi hősök ,
forralt bort iszunk, és sütünk mézeskalácsot,
ünneplőbe öltözött szívvel várjuk a karácsonyt.
Szólj hozzá!
Tényleg-tények
2017.11.25. 17:13 :: AKIREW
Leírom most az egészet precízen és nyersen
Mi itt wazze a tényállás, erről szól e versem.
Valamikor, réges-régen tök fullos volt minden
De sajnos mára már ennek halvány nyoma sincsen.
Kezdeném az elején, mikor még csitri voltam
És mégis, egy-két dologba csak-csak beleszóltam.
Elmondták az őszintét, hogy mit, mikor és meddig
Nem úgy volt, mint most van, hogy már hétfőn nem látsz keddig.
Azt reméltem, fogok én majd nagy dolgokat tenni
Mára ebből a tévhitből már nem maradt semmi.
Pedig én úgy igyekeztem, szívem- lelkem rajta
Egy kedves kis bolond voltam, optimista fajta.
Gyanútlanul éltem át, hogy megyünk tönkre vígan
Utólag konstatáltam, hogy már régóta így van.
Minden szépen összeomlott. Mi történt itt, kérem?
Azóta is rendületlenül szívják a vérem.
Közben azzal etetnek, hogy lesz majd jobb helyette
Tuti volt már itt olyan is, aki ezt bevette.
Régen csodavilág volt, nagy boldogság, meg Dream-Team
Mára ez maradt belőle, néhány furcsa kín-rím.
Szólj hozzá!
Nem tökéletes
2017.11.24. 17:29 :: AKIREW
Figyeljetek, tök érdekes,
én sem vagyok tökéletes!
Mindig totál kócosan ébredek,
csak ritkán viszem le a szemetet,
néha idétlen módon szeretek,
nem számolom a bukásokat,
magammal is harcolok sokat,
folyton azért küzdök, hogy
ne kelljen szembeköpnöm a tükörképemet,
néha nehezen megy, hogy én én legyek,
s hogy a szép pillanatoktól
minél többet elvegyek,
gyakran semmi egyebet nem teszek,
mint bambán a múltba révedek,
van, hogy nehezemre esik
az igazat bevallani,
s a hazugságokból a lényeget kihallani,
nem tudom a világot a barátommá fogadni,
és neki amit megérdemel megadni,
majd mindent letagadni.
Szólj hozzá!
Szabad ötletek jegyzéke
2017.11.17. 14:05 :: AKIREW
"jaj istenem mit csináltam"
elolvastam
szabad-e?
mindent szabad
Te mondtad
nekem nem jáf
fáj
átérezni
megérteni
megpróbálni
baszd meg Attilka
bassza meg az egész kurva világ
"mindenki dögöljön meg"
sosem olvastam még ennyire felkavarót
számomra ettől nem lettél kevesebb
másabb sem
hitelesebb lettél
kegyetlenül őszinte
kegyetlen
és őszinte
becsülendő
szeretetéhes kisgyermek voltál
frusztrációkkal küzdő férfi
az elismertség hiányától szenvedő alkotó
Zseni
önmarcangoló,öngúnyoló
bolond
saját lelki mocskában fetrengő és tisztaságra vágyó
szeretnivaló
EMBER
József Attila, szeretlek!
Örökké
Szólj hozzá!
November
2017.11.11. 15:51 :: AKIREW
Szólj hozzá!
Oly kor(ok)ban - Radnóti Miklós Töredék c. remekműve után
2017.11.09. 17:26 :: AKIREW
Mi is oly korban élünk, drága Mik,
mikor az ember aljas, ez nem változik,
ma is önként, kéjjel, nemcsak parancsra öl,
besúgni érdem, s az áruló a hős,
ma is szégyenkezhet, s bújhat, ki szót emel,
az ország megvadult, borzasztó, rémes ez.
Ma is oly korban élünk, drága Mik,
de Te csak álmodd legszebb álmaid!
Szólj hozzá!
Rólam
2017.10.28. 15:16 :: AKIREW
Ez itt, íme, ez én vagyok.
Csak az érzéseim szép nagyok.
Ember. Nő. Nővérke. Költő.
Fontos a sorrend. Néhány emberöltő
múlva fog- e még valaki emlékezni rám?
Tudom, bevallom, van egy csomó hibám.
Mostanában sokat ülök némán,
tegnapi álmaim maradékán.
Mindenképp szeretném többre vinni,
önmagamban sokkal jobban hinni,
számomra fontos poszton állni,
majdnem mindent megbánni, de kipróbálni!
De elfogadom, ennyi csak a részem,
ha néha lájkoltok is a fészen,
fogalmam sincs a boldogság hol van,
és egyre kevesebbet tudok rólam.
Szólj hozzá!
A Szabadságról
2017.10.23. 16:51 :: AKIREW
A Szabadság az, ha nem kell azon gondolkodni, mi a Szabadság.
A Szabadság ellentéte a kényszerű alkalmazkodás, nem a rabság.
A Szabadság a lánc helyett a kard,
és hogy amit szeretsz, azt akard.
A Szabadság az, ha az ember nem szót fogad, hanem választ.
A Szabadság az, ha ki mered mondani minden kérdésre a választ.
A Szabadság majdnem olyan érzés, mint a szerelem,
amikor az egész számít csak, a fele nem.
A Szabadság az igazság, az élet, a minden,
Szabadság nélkül semmi, semmi sincsen.
Szólj hozzá!
A következő életemben
2017.10.21. 21:18 :: AKIREW
A következő életemben
érzéketlen akarok lenni
buta
gondtalan
maffiafőnök!
lelkiismeret nélküli lény
futóbolond
hazug
multimilliomos
pasi!
vagy mégis inkább újra nő
angyalarcú
kígyótestű
az ördög maga
szőke!
közveszélyes
munkakerülő
törvényszegő
szerencsejátékos
boldog!
A következő életemben
pillangó akarok lenni
kérészéletű
gyönyörű
állat!
Szólj hozzá!
Mi a boldogság?
2017.09.17. 15:43 :: AKIREW
A boldogság az a pillanat, amikor lelkünk feloldódik a szépségben.
A boldogság az, amikor dobog a szív és táncol a lélek.
A boldogság az a Tavasz.
A boldogság az a napfelkelte.
A boldogság a szivárvány a vihar után.
A boldogság a képzelet diadala a valóság felett.
A boldogság a fagyi a kánikulában.
A boldogság a tejeskávé egy hűvös hajnalon.
A boldogság egy ragyogó csillag a sötét égbolton.
A boldogság egy csupa íz gyümölcs.
A boldogság egy új könyv illata.
A boldogság egy csendes vasárnap délután.
A boldogság a jó egészség, szerencse és rossz memória.
A boldogság a szív mosolya.
A boldogság a vidámpark a gyermekkorban.
A boldogság a lélek nyugalma.
A boldogság a sült gesztenye ősszel.
A boldogság a hópelyhek keringője Karácsonykor.
A boldogság úgy adni, hogy nem vársz cserébe semmit.
A boldogság úgy élni, mintha álmodnánk.
Szólj hozzá!
igazsemvolt
2017.09.11. 00:46 :: AKIREW
tavasz volt én a fellegekben éltem
nem súgta semmi most maradsz magadra
miközben nem volt jogom sem igényem
sem igazam rég nem adtak szavamra
aztán a nyár vihar előtti csend lett
majd őszelő sötét és reménytelen
fülemben a múlt ígérete csengett
s bennem feszült vad fájdalmas félelem
egyszerre elvesztek volt barátaim
a holnapban nem volt semmi biztató
sárba tipródtak csodáim álmaim
a baj nem volt többé orvosolható
sokáig próbáltam összetartani
mindent aminek szét kellett esnie
de télre rájöttem hogy a hajdani
igazsemvolt szépnek el kell vesznie
Szólj hozzá!
Éjszaka... is
2017.07.30. 00:12 :: AKIREW
Magánytól sötét éjszaka...
Volt már ilyen persze, párszor...
Ó, ébren álmodás évszaka...
Bocsásd meg, kérlek, hogy hiányzol!
Szólj hozzá!
Tizenhárom nő voltam eddig
2017.07.28. 12:53 :: AKIREW
Egy- aki Sandokanhoz megy majd feleségül
Kettő- aki Ina nővér akart lenni
Három- akinek Winnetou a hőse
Négy- aki a szabadság és Petőfi Sándor szerelmese
Öt- aki Johnny Depp rajongó
Hat- aki átélt egy Traumát
Hét- aki hetekig lélegző halottként létezett
Nyolc- akinek a barátnőit elvitték a földönkívüliek
Kilenc- aki megtanult nemet mondani
Tíz- aki örömforrás lett
Tizenegy- aki szereti a szürrealizmust
Tizenkettő- akinek múltja van
Tizenhárom- aki ortopéd
Szólj hozzá!
Flor asszony két férje, avagy édeshármas Bahiában- Jorge Amado remekműve
2017.06.05. 10:14 :: AKIREW
Ízek, színek, hangok és hangulatok hatalmas kavalkádja.
Misztikus, idegen, vonzó világ, lüktető életkedv.
Zseniális humor, remek meseszövés, parázs temperamentum.
Mintha- az általam imádott- Hrabal egyik történetét teleszórnánk- a szintén imádott- Rejtő kikötői szereplőivel, egzotikus helyszínt rittyentve köréjük, bőségesen meglocsolva nádpálinkával és cukrozott kókuszlével.
Maniókabukta és halasparaj, fagottszóló meg ukulele, szerenád, pletykakórus, anyósnyelv, "szent" szomszédasszonyok, katolikus egyház és bonyolult afrikai istenségek, főzőtanfolyam, szerencsejáték, viháncolás és tivornyák.
Na, meg a komoly, ámde tüzesvérű Flor, és az ő két férje: a szeretnivaló szoknyapecér, az elbűvölő gazember, az örök (kísértet) Vadinho, és a tisztességesen jófej, "szabályos patikus" Teodoro doktor.
Az első házasság az igazi szerelem, ahogy a lányok megálmodják,
a második az állandóság, a nyugalom, ahogy az anyák álmodják meg lányaiknak.
És amíg pellengérre kerül a kis- és nagypolgári képmutatás, a bölcs és derűs, fölényes és gúnyos író összekacsint az olvasóval a szereplők feje fölött:
lám, ilyen az élet, ilyen csupa láng, szenvedély, ilyen szomorú és nevetnivaló, ilyen kisszerű és ismételhetetlenül egyetlenegy.
Ja, és aki nem hiszi el, hogy egy kísértet lehet a világ legtermészetesebb dolga, az járjon utána.
(Ezt persze nem csak Jorge Amado gondolja így. Olvashatunk például Gabriel Garcia Márquezt is. Vagy akár Oscar Wilde-ot.)
Szólj hozzá!
Kafka a tengerparton - Murakami Haruki remekműve
2017.06.01. 17:45 :: AKIREW
Ez is egy olyan remekmű, ( pont mint a Mester és Margarita ♡ is! ) amivel kapcsolatban van egy alapvető tévedés, miszerint: nehéz megérteni. Szerintem nem is kell. Érezni kell!
Mágikus realizmus, szürrealisztikus világ, fikció, misztikum- ezek a fogalmak jutnak róla az eszembe. És én ezeket mind nagyon szeretem.
Számomra ez a "regény" egy hangulat, egy varázslatos álmovilág, tele szimbolumokkal, freudi tudalatti vágyakkal, irodalmim filozófiai és zenei utalásokkal, tanításokkal.
Metaforák útvesztője.
Szeretem a párhuzamos fejezetes szerkesztést, főleg, hogy ilyen rendkívül színes, csodálatosan gubancos szálakból szövődik össze a történet.
Kalandos, olvasmányos, letehetetlen.
Nem is akarom megmagyarázni, mert itt az egész nem a részek összege, hanem sokkal több.
Szólj hozzá!
Mesetavasz
2017.05.13. 22:24 :: AKIREW
Egyszer volt, ó, hol nem volt...
Meséli a telihold.
Tavasz éj leple alatt
kileste a titkomat,
"álomszárnyon szállt az éj,
fellobbant a szenvedély..."
Ezer tündér lebegett,
vattacukorköd felett.
"Óhajok és sóhajok,
táncot járó csillagok,"
Tavasz, csoda, telihold...
Egyszer volt, ó, hol nem volt...
Szabolcsi Erzsébet: Mesenyár c. verse nyomán
Szólj hozzá!
Az én ideálom
2017.04.08. 17:24 :: AKIREW
Mit bánom én, ha bolond, szétszórt, léha,
csak a szívébe láthassak be néha.
Győzze le a -bennem élő- házisárkányt.
Hozza le az égről nekem a szivárványt.
Legyen a kihívások hős "szupermene".
Kinek mennyország s pokol a tekintete.
Ha nehéz vagyok is, Ő kezeljen könnyen.
Színezze álmaim, édesítse könnyem.
Álljon mellettem a rosszban és a jóban.
Az én arcom lássa minden felhőfoltban.
Legyen néha részeg. Józanul is furcsa.
A lényeg, hogy mindig legyen hozzám kulcsa.
Köpjön a kötelező körökre.
Imádjuk egymást mondjuk...örökre!
Szólj hozzá!
Könyvajánló- Dimitri Verhulst: Krisztus bevonulása Brüsszelbe
2017.04.08. 14:36 :: AKIREW
Európaiak vagyunk, hiába, identitásunk a zsidó-keresztény mitológiában gyökerezik, és még akkor is meghatározza a krisztusi tanítás, ha sokan egyébként fütyülünk rá.
Jézus itt él közöttünk, ezer alakban: mint bölcs prédikátor, igazságtevő apafigura; mint a manipulált tömegeknek való egyéni kiszolgáltatottság emblematikus alakja; mint szupersztár, rocksztár, punk, örök lázadó; mint Brian életének komor tükörképe; mint herceg, mint koldus, mint televíziós celeb.
De vajon eljátszottunk-e már a gondolattal, hogy mi lenne, ha Krisztus újra feltámadna, és az apokalipszis lovasait türelemre intve még egyszer, utoljára eljönne, hogy szép kényelmesen körülnézzen itt nálunk, Európában? Akkor vajon mit látna? És mi hogyan látnánk magunkat az ő tekintete tükrében?
Miközben a levegőben repülők és sms-ek cikáznak, a fülekben füldugók ülnek, az arcok bambák, az időjárás semmilyen, a tömbházak falai mögött a világ szinte minden nyelvén álmodnak, imádnak és imádkoznak, vajon észrevenné-e valaki, ha a Megváltó fogná magát, és szétnézne a város utcáin?
A kisregény azzal a gondolattal játszik el, hogy egy internetre felkerült – nem cáfolt, de meg sem erősített – információ szerint a Messiás márpedig Belgium fővárosába készül. Hogy aratni-e, vagy vetni, nem tudni, félő viszont, hogy a jóindulatára mindenképpen szükség lesz.
Az apokalipszis híre rendszerint bénulást okoz, az utolsó előtti pillanatok dermedtségét hozza el. Verhulst Brüsszele ezzel szemben megmagyarázhatatlanul könnyed flow-ban várja Krisztust, meg az ő ítélethozatalát. Egyszeriben kiszínesedik és megmozdul a város. A sugárutak boldog szinkrondudálástól lesznek hangosak, az utcák zsúfolásig telnek jó kedélyű polgárokkal. Brüsszel, ez a bágyadt vanitas-kép egyszerre nyüzsgő és barátságos fesztivállá alakul. Hasonlatossá Ensor roppant méretű olajfestményének témájához.
De miféle szöveg is ez pontosan? Dokumentarista-, vagy közérzetregény? Egyházellenes pamflet? Esetleg tényleg esszé netán, aminek mizantrópiából és cinizmusból, levertségből, iróniából és önvádból kevert nyelvébe olyan finoman csöppenti bele Verhulst a fikciót, mint keserű sörbe az unikumot szokás. Egy kicsit mindegyik és egyik sem igazán. De mindeme sötétség mögül mégiscsak felsejlik a csoda – nem kimondottan keresztényi, univerzálisabb, gyermeki értelemben inkább – reménye, annak elmaradása ezért még fájóbb, kijózanítóbb.
Talán nem ez az író legsikerültebb munkája, én mégis jó könyvnek tartom.
A kopott és megkeseredett Brüsszelről, a városlakók félrement életéről szóló, hátborzongatóan gyönyörű álomleírásban az író legjobb formáját hozza bár, de el kell ismerni azt is, hogy a regény némelyik passzusa túlbeszélt, vagy pedig kiszámíthatóan felháborító, így hovatovább ásítanivalóan unalmas. A mód viszont, ahogy Verhulst bemozgatja az Ensor-képet – úgy hiszem –, megéri a gyengébb részekkel való küzdelmet is.
Mindenképpen ajánlom!
Szólj hozzá!
Tavasz, panasz, miegymás...
2017.03.23. 19:37 :: AKIREW
"Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben, ebben az örök kamaszban."
Mert lehet csupa csoda meg szívverés
ez valahogy mégis csak édeskevés
lapos állóvíz, langyos limonádé
Carpe diem! az én szívem a máé
nem érdekel, ki mit dumál meg mi van
csak az, hogy tartsuk magunkat kondiban
hisz nyár lesz, na, tán még sok is a jóból
ilyenkor minden építőleg rombol
kell a citromos vízhez egy kis vodka
bulit csempészni a mindennapokba
tombolva ettől és Tőled minden jobb
teszek rá, hogy a nagyvilág hátast dob!
Mert így lehet csak, én Tavaszom, Veled!
Hogy is mehetne bármi nélküled?
Az idézet Juhász Gyula Megint tavasz van c. versének két kezdő sora.
Szólj hozzá!
Boldogság - Wladyslaw Broniewski után szabadon
2017.03.17. 19:30 :: AKIREW
Egy tavasz, egy ragyogó, nagyszerű
tavasz óta mindinkább azt hiszem,
hogy számomra bizonnyal zöld színű
a boldogság, a szerelem.
Itt ragyog bennem ez a zöld
és körülvesz, mint rengeteg,
megcsillogtatja a gyönyört,
csodálatos, mint a Te szép szemed.
Legyen az egész életem,
kívánom, ily zöld nyugalom,
mi boldogságot ad nekem
és mindent varázslatba von.
Olvasd meséimet, ha akarod,
mielőtt szemed álomra hunyod.
Boldogság...
Kapok néhanap egy mosolynyi fényt,
s küldök cserébe néhány költeményt.
Szólj hozzá!
Aki vagyok
2017.03.16. 15:32 :: AKIREW
...igyekszem, ne legyek jelentéktelen
fontos amit kigondolok, kimondok
és megteszek, azt sose szégyellem
néha félek attól, ami lehetek
de egyre jobbak a megérzéseim
s egyre rosszabb az előérzetem
és komolyan nincs semmi komoly bajom
szal, ahogy a költőnő, én is, ha srác
lennék, simán lehetnék a csajom
egyre jobban megy az, ami én vagyok
bár nehéz megérteni, megfejteni
miközben nincs is semmi nagy titok
hogy mit is hiszek, nem is az a lényeg
néha azt, hogy tuti sose halok meg
sőt, mi több, hogy tök boldogan élek
és költő és bolond és gyermek vagyok
érzékeny, bonyolult, bűnös, oltalom
és nővérke is, egy kicsit nagyon...
Szólj hozzá!
A tavasz éve
2017.03.13. 03:24 :: AKIREW
Szólj hozzá!
In memoriam Gabriel García Márquez
2017.03.06. 08:58 :: AKIREW
Ő úgy tudott elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvedett hajótörést.Tudta, hogy a hitetlenség erősebb a hitnél, mert az érzékekre támaszkodik, és azt is,hogy a kifürkészhetetlen véletlen játékszerei vagyunk, és az egyetlen és elkeserítő jutalom, ami ezért valakinek jár, általában és legtöbbször az, hogy meg sem értik, és el is felejtik.
Szerinte az írók nem a tehetségünk miatt lettek írókká, hanem annál a szerencsétlen körülménynél fogva, hogy nem lehettek mások, mint amik, mert írni, az valami olyan titokzatos dolog, mint főzni.Éééés: Le is foshatná magát a világ, ha az emberek első osztályon utaznának, az irodalom meg a poggyászkocsiban. Mert: az irodalom a legjobb játék, amit az emberek kicsúfolására valaha is feltaláltak.Valamint: Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban, akkor mire való? A költészet az ember létezésének egyetlen konkrét bizonyítéka.
A nőkről is sokat tudott, miszerint: a világot a nők tartják fent, a férfiak történelmi brutalitásukkal csak összezilálják. És hogy: a nők nem annyira a kérdésekre figyelnek, mint inkább a kérdések rejtett indítékaira.
És a férfiakról is tudott egy s mást, például, hogy az előítéletek szerencsétlen rabjai.
És a szerelemről is igen sokat tudott,azt, hogy :a szerelem egy természetellenes érzés, amely arra ítél két ismeretlen embert, hogy szánalmas és egészségtelen módon függjenek egymástól, úgy, hogy minél erősebb a kötelék, annál hamarabb szakad szét,és hogy bár igaz,amit a dalok mondanak, hogy mindent legyőz, azért jobb,ha nem hisszük ezt el. A démonoknak akkor sem szabad hinni, ha igazat mondanak. Mindig jusson eszükbe, hogy a múlt hazugság, hogy az emlékezet nem ismer visszautat, hogy minden régi tavasz visszahozhatatlanul elveszett, s hogy végső soron a legőrjöngőbb és legmakacsabb szerelem sem egyéb, mint tűnő igazság.
És a boldogságról: Nincs az az orvosság, amely meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.
És,hogy ahogy a valóságban megtörtént dolgokat el tudjuk felejteni, az is lehet, hogy néhány olyan dolog, ami sohasem történt meg, úgy él az emlékezetünkben, mintha megtörtént volna A valódi emlékek gyakran hihetetlenek, a csalfa emlékek viszont néha annyira meggyőzőek, hogy képesek helyettesíteni a valóságot.
És a halálról: Az ember nem akkor hal meg, amikor szeret, hanem amikor lehet.Az emberek csak a valóságos életben halnak meg mindörökre. Az irodalomban azt csinál az ember, amit akar. Hiszen ezért találták fel; hogy minden vágyunkat ki tudjuk elégíteni.
Meg az életről: Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.
Ő el tudta mesélni, és én megértettem, megszerettem és soha nem felejtem el.
Szólj hozzá!
Hány nő lakik bennem?
2017.03.05. 13:39 :: AKIREW
Egy, ki megtartja, mit ígér, és szívet ad szaváért,
Egy, ki ezt megbánva fizet mindenért és magáért.
Egy, ki a sorsot kacagva lopni, csalni nem átall,
Egy, ki az előzőt ütné agyon egy szívlapáttal.
Egy, aki terheket cipel, arcán ólmos fáradtság,
Egy, aki Pató Pálnéként lóg, s várja, hogy nógassák.
"Egy, ki szervez, tervez, rendez, kiméri a jövendőt,
Egy, ki gyerekké gubózik, kínok tornya ha rádőlt.
Egy, ki este félve lépdel, merről tör rá erőszak,
Egy, ki szikrázó keményen kergeti el a rosszat.
Egy ki nem megy táncba juszt se, kucorog a sarokban,
Egy, ki középen riszálja, és a parkett felrobban."
Egy, ki néha szárnyra kelve a föld fölé fellibben,
Ilyen nincs, és, lám, mégis van – bármily' nehéz elhinnem!
Rögtönzés Lackfi János és persze József Attila után szabadon
Szólj hozzá!
Vagyonleltár- Varró Dani után szabadon
2017.02.16. 18:45 :: AKIREW
Szólj hozzá!
Simon Márton után szabadon
2017.01.22. 00:00 :: AKIREW
Szólj hozzá!
Ex & next
2016.12.29. 20:13 :: AKIREW
Szólj hozzá!
Mégsem Isten
2016.12.28. 21:24 :: AKIREW
Ő az, akit én imádok.
Ő maga a fény, s az árnyék.
Isten, kitől csodát várok.
Hit. Remény. Szeretet. Játék.
Ajándék. Varázslat. Álom.
Örömforrás. "Carpe diem."
Aki ha csak egy szót szólna,
meggyógyulna az én lelkem.
Aki képes arra is, hogy
a mennyekbe felrepítsen,
ahonnan aztán majd leejt,
mert hiába, mégsem Isten.