Na,tök szarul vagyok. De megígértem,hogy erről nem írok,mégpedig kényszer alatt,saját magam kényszerhatása alatt. Csak magamat büntetem ezekkel a nem túl színvonalasra sikeredett napokkal. De holnap hál'Isten már vasárnap és aztán újult erővel megyek neki az új hétnek. Amennyiben ez a régi egyszer végetér. Momentán úgy érzem,soha nem ér véget.És nemcsak a hét... Néha úgy tűnik,mintha vége lenne,pedig dehogy,és aztán...nemtom... Új aspektusból kell nézni a tényeket,mindenképpen! gyakran az igazság megismerése után ábrándulunk ki igazán az igazságból. Nem kellenek a tények!Az kell,hogy hazudjon a világ! Mert amiről nem tudunk,az nem fáj.Ki a fene akar mindent tudni,hm? Ki mondta,hogy én akarok?Énugyannem! Ó,szent együgyűség!
Na,inkább nem gondolkozom tovább,me akkó totál kész leszeeeek...és bögréket fogok a kukába dobálni. Arra pedig semmi szüksége senkinek...
Tél is van,meg qrvahideg! (No,meg a lelkiek...Hagyjam már!!!) Esetleg el lehet menni Délre.Tessék,íme itt tartok,ide jutottam,már magamat küldöm el melegebb éghajlatra,széép... Ilyenkor hajlamos vagyok a legrosszabbra gondolni,pölö hogy megint meginni néhány Longájlendet... talán az 5. végre hat,legalábbis utána már nem érzem magam olyan elesettnek,pontosabban már nem lelkileg.Ha-ha! Kacag-nék,ha tudnék. És hatásos az alkohol a bacik ellen is.Mit nekem H1N1 vakcina? Inkább még egy valami duplát,plíííz!
Tél van és esik kicsit a hav,vagy legalábbis valami olyasmi,havaseső-szerű. És belegondolok,hogy fehér Karácsony...az a Szeretet ünnepe...
Kezdem magam kicsit jobban érezni. Ezen azonban könnyű segíteni. Ahogy egyre közelebb kerülök az élet értelmének megértéséhez úgy leszek egyre hülyébb.Gratulálok magamnak! Egy pillanatra még összeáll a kép,mielőtt végleg szétesne...
És ennyi. És csönd. És tél. És hideg.
