"Elmesélhetném csak idézetekkel. Megúszhatnám, hogy beszélni kelljen róla." SM
Ez van...
Miről szólna? Rólam. Az életemről. Az érzéseimről. Ilyen vagyok. Ezek a gondolataim. Ez van...
Keresés
Friss topikok
Vianne.:
Szép. Igazán. Köszönöm. Kívánom, hogy Téged is így szeressen egy Férfi. (2009.04.10. 19:37)A MÁSIK
[imi]:
ez nagyon tetszett :)))))) (2009.01.05. 01:16)Tragikomédia
biga42:
No nem sikerült:(Akkor csak a kép szövegét küldöm:"Ha az élet citromot ad..............csinálj lim... (2008.07.08. 06:32)Agytorna
Névtelen betelefonáló:
Ez ahogy elnézem Budapest...
Ugyanis ez az öregek szaladnak a busz után valahogy helyi specialitás... (2008.07.07. 23:51)Tömegközlekedés
biga42:
Hogy szalad az idő:))
Nem Veled van a baj,sajna ilyen világot élünk:((De azért én örülök,hogy tuds... (2008.07.05. 19:50)TRAUMA
A passió (eredeti címén: The Passion of the Christ) egy 2004-ben bemutatott független film, mely a bibliai Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját filmesíti meg. A forgatókönyvet Benedict Fitzgerald és Mel Gibson írta, utóbbi a film rendezője is egyben. A passió a 2004. év egyik legvitatottabb filmje.
A forgatókönyv megírásakor az evangéliumokon kívül felhasználták Emmerich Anna Katalin látomásait is. A filmet igyekeztek korhű nyelvezettel előadni.
A történet kezdete az Olajfák hegyén játszódik, ahol az utolsó vacsora után Jézus félrevonul imádkozni. Júdás árulása miatt Jézust elfogják és előbb a főpap, majd a Nagytanács (Szanhedrin) elé viszik, ahol rágalmazói istenkáromlással vádolják. Jézust a helytartó Poncius Pilátus elé küldik, akitől azt kérik, hogy ítélje halálra. Pilátus először megkorbácsoltatja, hogy szenvedésének látványa részvétet keltsen a tömegben. Ezután Heródeshez is elküldi, aki azonban bolondnak nyilvánítja Jézust és visszaküldi Pilátushoz, kibújva az ítélkezés felelőssége alól. Végül Pilátus vonakodva ugyan, de kereszthalálra ítéli. Jézust keresztre feszítik, meghal, de a harmadik napon feltámad és eltűnik sírjából.
A kritikusok magát a szerzőt is vádolták antiszemitizmussal (többek között, holokauszttagadó apjára hivatkozva). 2006-ban, jóval a film készítése és a zsidó szervezetekkel való konfliktusai után Mel Gibson valóban tett ittasan antiszemita megjegyzéseket az ellene eljáró rendőröknek.Később elnézést kért viselkedéséért,és tagadta, hogy antiszemita lenne.
A filmet azzal is vádolták, hogy torzan mutatja be a korabeli viszonyokat. Sőt, van olyan vallásfilozófus, aki egyenesen azt állítja -... a hitelesség nagyon gyenge lábakon áll. Másként szólva: hazug a fim. Azonban végigtekintve a felhozott érveket, valójában vitatható állításokkal találkozunk, amelyek nem is mind tartoznak a történelmietlenség kategóriájába. Erre az egyik példa Pilátus karaktere és megítélése, aki valójában a leghitelesebb személy a megfogalmazott véleményekkel szemben az egész filmben. Ilyen tartalmú, több explicit tévedést tartalmazó kritikát fogalmazott meg itthon Spiró György is.A filmnek részint a Bibliához, részint a korhoz való hűségét is vitatták. Természetesen a kritikát is kritizálták nem kevesen,és voltak közöttük olyanok, amelyek nem kaptak ugyan nagy publicitást, viszont sok igazságot tartalmaztak. Az bizonyos, hogy az eddigi kritikákban senkinek sem tűnt fel az, hogy az evangéliumokkal szemben Jézus bűneit felsoroló lajstrom csak két nyelven íródott a filmben. Azt sem vették észre sok más egyéb hiba mellett, hogy Jézus megostorozása után a vért a laktanya udvaráról felesleges volt anyjának és Magdolnának feltakarítania, hiszen Pilátus csak később mondta ki a halálos ítéletet, ami ezt az eljárást megalapozta volna. Összességében megállapítható, hogy a kritikusok és a szakemberek is indulatból jártak el a film megítélésénél, a valódi hozzáértők sem akkor, sem később nem kaptak teret. II. János Pál pápa, a zsidó-keresztény megbékélés egyik nagy előmozdítója nem hivatalos minőségében az utóbbi kritikákat cáfolta a film megtekintése után, szerinte dogmatikai problémákat nem vet föl a film, az Evangélium hiteles és realisztikus ábrázolásáról van szó (pápaként elvből soha semmilyen művészi alkotásról nem nyilatkozott).
A kritikák ellenzői szerint Mel Gibson megpróbálta a filmet Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma alapján minél hűbb módon megalkotni. Ezt is sokan vitatják, bár a film néhol szinte szó szerinti adaptációja a Lukács-evangéliumnak.
Némely amerikai kritikus szerint A passió véres horrorfilm, mások a felekezetek közötti béke megsértését látják a filmben.
A filmet forgalmazó cég sajtónyilatkozatokat tévő munkatársa, Csurdi Gábor közlése szerint a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen tekinthették meg a 120 perces produkciót, és hangsúlyozta, hogy a nyitottság jegyében kívánnak lehetőséget teremteni az egyházak és a sajtó képviselőinek arra, hogy a hivatalos bemutató előtt láthassák a filmet, így annak ismeretében alkothassanak véleményt. Erre annak kapcsán tért ki, hogy szavai szerint a Magyarországra érkezett információk részben félinformációkon, tévedéseken alapulnak, illetve olyanoktól származnak, akik nem is látták az alkotást.
A sokáig viták kereszttüzében állott film meglehetősen naturalisztikusan ábrázolja Jézus szenvedéseit, úgyhogy a megnézéséhez erős idegzet szükséges.
A rendező törekvése a korhűségre sok tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Sőt szinte az első pillanattól kezdve kérdéses, hiszen pont a főszereplő nem mutatja azokat a jegyeket, amelyeket elvárhatnánk az első pillanattól. A film kezdetén Jézus imádkozik az Olajfák hegyén, amely még a város területéhez tartozott. Bár a későbbi hagyomány már csak a reggeli ima esetén követeli meg a tálitot (imaköpeny) és a tfilint (imaszíj) azonban az evangéliumokból tudjuk, hogy a főszereplő máskor is viselte. Pont itt hiányzott róla? Jézus valódi identitása ekkor láthatóan is megmutatkozhatott volna, megannyi, korábbi filmből ismert europid alaktól eltérően. Szinte minden esetben a rendező saját elképzelésével találkozunk a történések tekintetében is, miközben a nyilatkozatok arról szóltak, hogy követi Emmerich Anna Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése – című könyvét és Jézus sebei tekintetében azok megegyeznek a torinói lepel emberének sérüléseivel. Azonban az említett könyvben például az ostorozás végrehajtói nem katonák, hanem egyiptomi rabszolgák, nem a filmben látható eszközöket használják, azok egyébként nem egyeznek a római flagrum korbáccsal sem, amely a torinói vásznon azonosítható sebeket okozták. A fenyítés a filmben látható módon meg sem történhetett, szigorú kötelmei voltak. Természetesen az sem lett volna jobb, ha Mel Gibson a látomások alapján készült könyvet követi szorosan, mivel az, az elejétől a végéig ellentmond a korból származó ismereteinknek.