Léleklombhullás, bronz-arany csalás,
hűvös tüzek s érett ízek évszaka,
sok vadgesztenyebarna koppanás,
szőlő levétől vérfoltos éjszaka.
"Mit vesztettünk? Elnyernünk mit lehet még?
Bűnbánatnál maróbb az őszi lég."
Még él bennem száz örök- mézű emlék.
E nyárutó felhős, borús, de szép.
"Akkor! És most! A félhomály takarta
lét mély bozótosból dereng elő."
Messzi márciusi zöldellő fa...
Ma rozsdás lombján izzik az idő.
Állok elmúlt tavasz avarában,
szelíd, szeptemberi napsugárban.
Az idézetek Hans Egon Holthusen Őszi reggel c. verséből valók
