Mottó:
"...bizony mondom:nem ismer engem senki. ... Dehogy ismertek!Az állatok ismerik egymást,az ember nem. ... Az embernek csak az arca ismerhető,de az arca nem ő.Ő az arca mögött van.Láthatatlan." /Gárdonyi Géza /
Erika vagyok. Erikácska. És: Erixon, Rick, Ercsike, Eruska, Erás, néha: Era és Eri- ez utóbbi kettőt annyira nem kedvelem, de elfogadom. Volt idő,mikor: Kicsikém, Angyalom, Mucikám, Cicám, Babám, Virágszálam, Tündérkém, Királylány, Nyuszifül... A munkahelyemen nővérke, a buszon utas, a boltban vevő, a hivatalban ügyfél, a neten felhasználó, ilyenek...
CURRICULUM VITAE:
Születtem. Vártak, szerettek, féltettek, neveltek. Tanítottak,tanultam. Felnőttem. (?)
Van végzettségem, iskolából közép-, életből alapfokú. Itt diplomát csak bizonyos életkor felett osztanak, azt még én nem töltöttem be. Mert még fiatal vagyok, igaz már kicsit régebb óta. Idegen nyelven nem beszélek,csak értek. Engem úgy neveltek,hogy ne álljak szóba idegenekkel. Tudok elsősegélyt nyújtani,nyolc napon túl gyógyuló (lelki)traumát okozni/ szerezni, jó tanácsot adni, rosszat megfogadni,csúnyán káromkodni...
Sokat gondolkodom...ergo sum. Ha nem gondolkodom,még jobban vagyok! Sokat tanulok magamtól,amikor nem vagyok magam. Van a jó,a rossz,meg én, aki néha szép, és egy kicsit csúf. Sok rosszat el tudok képzelni rólam,de hiába. Szerény vagyok,de van is mire. Érzékeny vagyok,mai szófordulattal élve: szenzitív görl,olykor annyira,hogy magamat is megbántom. Fodor Ákossal summázva:
Minden megérint
-úgy látszik: sose nő be
a szivem lágya.
És József Attila után szabadon: vidám, és jó vagyok, és konok, ha bántanak vélt igazamban.
És van bennem oly sok minden, Darvas Szilárd idézettel élve, íme:
“Az ezüsthold kereksége,
pálma sudár merevsége,
őszi felhő mélabúja,
mélyhegedű néma húrja,
őzikének kecsessége,
majmok csacsi fecsegése,
május üde tavaszsága,
csörgőkígyó ravaszsága,
fák közt nyögő szél fuvalma,
bősz oroszlán rémuralma,
páva tolla, pulyka mérge,
gyáva nyúlnak rettegése,
kis verébnek puha pelyhe,
illatozó rózsa kelyhe,
mérges fullánk kis darázsba,
felparázsló tűz varázsa,
csurgatott méz édes íze,
szomjúság a tiszta vízre,
nyári zápor, rét keserve
tél dühétől szétseperve,
bátor tigris vad haragja,
kis pacsirta trilla hangja
és a többi, és a többi,
az is, ami ki lett hagyva.”
Őszintének tartom magam,ezért bevallom,hogy nem mindig vagyok teljesen őszinte, mert nem mindig engedik meg azt a körülmények meg a körülöttem élők. Ma már úgy akarom,ahogy van,mert sosem úgy van,ahogy akarom. Már örülök,hogy nem kapok meg mindent,amit akarok (hát,hová is tenném?) és mindenkit,akit akarok (hát,nem bírnék el annyi csalódást). Engem könnyű felismerni,mert mindig velem vagyok.
Ajánlom magamat! Jobbat nem tudok... ;)
