A december egy nagy szeretetmámor,
ilyenkor minden csupa varázslat, fényesség meg álom,
ha szerencsések vagyunk, leesik a hó, és mindent tisztára mos,
elfedi a fehér lepel az egész évi szennyet, bánatot,
decemberben senki sem szomorú,
elvonul fejünk fölül minden felhő s ború,
ilyenkor az ember meglátogat minden rokont,
azt is, akire a nyáron megharagudott,
öleléseket és puszikat kap és osztogat,
eszik töltött káposztát és bejglit sokat,
decemberben szeretjük még a kollégákat is,
ilyenkor elhisszük,hogy senki és semmi nem hamis,
prémiumokat is adnak, megdicsér a főnök,
angyalkákká változnak a hétköznapi hősök ,
forralt bort iszunk, és sütünk mézeskalácsot,
ünneplőbe öltözött szívvel várjuk a karácsonyt.
