Ilyenek, na, ez van. :(
Milyenek még? Íme, szerintem:
Becsvágyók,büszkék, bölcsek,bitangok,tréfálkozók,trükkösek,fontoskodók,kedvesek és kedvetlenek,mosolygók és mogorvák,változó.Olyan különbözőek,mégis oly egyformák,férfiak,mind mást akar és mégis mind ugyanazt akarja.A döntő többség mindent tökéletesen csinál,természetesen, szinte gombnyomásra indul, akár valami szupermasina, de ebből következően egyáltalán nem emberi, csak egy jól programozott robot, kivagyi fölény,mintha minden és mindenki felett állna érettség,tudás és egyáltalán minden tekintetben,rengeteg nagyzolás a fejekben, átkozott hatalomra törő elképzelések ,homlokráncolások , szigorú/komoly/ komolytalan doktortekintet,jelentőségteljes pillantások, okos mondások, persze semmi hétköznapi kifejezés,örökké az a mindenható latin susmus, tántoríthatatlan elvekkel elpáncélozott lelkek,ha ugyan van nekik lelkük...
Vannak persze kivételek, akikkel jóban vagyok. Na, nem "úgy" jóban, "olyan" részletekkel nem szolgálhatok,bármennyivel is volna izgalmasabb a közlendőm. És ezzel saját csapdámba is estem szépen bele,mert tudvalévő, hogy minden hivatalos cáfolat csak megerősíti a gyanút. Sebaj,mindenki gondol szépen,amit akar... Én azt sose tagadtam, hogy tetszik az a fajta fesztelen bizalmaskodás,amit kölcsönösen megengedünk magunknak. DE! Tisztában vagyok vele, hogy nem engem szeretnek ezek,és nem is ez a jó szó ide, hogy szeretnek, csak kedvelnek, nem engem az Erikácskát, dehogy!,csak az Erika nővért,aki, hogy finom legyek,nőies és frappáns is talán,segíti őket azon tevékenységek elvégzésében,melyeket nekik kellene elvégezniük, ha! volna hozzá éppen kellő erejük,kedvük,akaratuk és/vagy tudásuk...Az ilyenfajtáknak mindig szükségük lesz erre meg a magamfajtákra, és a magamfajtáknak is tagadhatatlanul mindig szükségük lesz erre,meg az ilyenfajtákra.Ördögi kör.
Milan Kundera szerint: "az orvos olyan ember,aki helyesli,hogy egész életében emberi testekkel foglalkozik,ennek minden következményével." Valamint: "A sebészet az orvosi hivatás imperativusát a szélső határig tolja,ahol az emberi az istenivel érintkezik." És: "sebésznek lenni annyi,mint felvágni a dolgok felületét,és megnézni mi rejtőzik alatta." - ez a vágy hajtja őket,a szentségtörés erőteljes,csodálatos érzése,amitől másnak,többek érezhetik,érzik magukat és hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy nem istenek.
