40 ÉV, lám hogy elrobog!
Ámde panaszra semmi ok!
Az ám
a szám!
Ennyi idő már szinte sok,
de ért itt szépség, s néha sokk
mende
monda.
40 ÉV, ím, elslattyogott,
és történt sok kis s nagy dolog,
kur v ta
furcsa.
Volt itt lazsálás, teperés,
s az út az csupa hepe és
csupa
hupa.
Bárhogy, a múlt pár passzusát
már nem költhetjük basszus át!
Habár...
Talán!
Mind ámulunk, hogy: Jé, Neked
itt telt el a "fél" életed!
Szinte
minden.
És ha most újrakezdhetnéd
végigcsinálnád egyszer még?
Na, lám!
Talán?
Most már Nélküled megy tovább
ez az ortopéd kóceráj.
Depi
s hepi!
Már nem leszel nővérke itt,
nyugdíjas vagy, ha kérdezik!
Az ám!
Lazán!
40 ÉV, bizony elszelelt.
Tőlem búcsúnak ennyi telt.
Szere-
tettel.
